Ani: Mióta csak megtanultam a betűket, azóta olvasok, mikor nagyobb, mikor kisebb intenzitással. Imádom, amikor elrepülhetek a valóságból, más korba, más színfalak közé léphetek be. Az olvasás kikapcsol, feltölt.És hogy a mai világban, amikor a könyvek nagy részét vászonra viszik, számomra miért jobb mégis könyvet olvasni, mint tévét nézni? Az olvasás olyan, mintha aktívan részt vennénk a történetben, elképzeljük a szereplőket, a tájakat, átlengi hangulata a szobánkat/napozóágyunkat legalább 5 méteres körben. És mi a legfantasztikusabb az egészben? Az, amit a nem olvasó ember el sem tud képzelni: az első pár percben látod a betűket, a sorokat és észrevétlenül, szépen lassan eltűnnek előled, fel sem fogod, mi történik, de nem a sorokat látod magad előtt, nem az egymás után pakolt betűket olvasod össze szavakká, hanem magas várak, sötét erdők, nagyvárosi forgatag, csendes patakok, egy padon ülő szerelmes pár,... jelenik meg előtted olyan élesen, mintha valóság lenne. Ez soha nem történik meg a tévé előtt, de a moziban sem. Ennek az élménynek olyan éles lenyomata marad az agyunkban, hogy hosszú évek múlva is fel tudjuk idézni egy-egy jó könyv hangulatát, ismét meg tud érinteni az atmoszférája - pedig lehet egyetlen mondatot nem tudnánk elmesélni a történetből.Ezt jelenti a jó könyv.
Többnyire szépirodalmat, klasszikust, történelmi regényt olvasok, de a pszichológiai, kissé tudományosabb könyvek, dokumentumregények, életrajzok is a kedvenceim. Távol áll tőlem a könnyed szórakoztató (ponyva-) irodalom, a romantikus regények és sajnos sokszor az ifjúsági is.
Cukorfalat: Szeretem a dokumentumregényeket, naplókat, visszaemlékezéseket, különösen amelyeket orvos írók írtak. Szívesen olvasok klasszikusokat is, még ha ritkábban is kerül rájuk sor. Ugyanakkor jöhet a minőségi szórakoztató irodalom, dráma, illetve történelmi regény is. Kifejezetten ponyvát nem szeretek kézbe venni, és amióta a kötelező olvasmányok korszaka véget ért, nem erőltetem azokat a könyveket, amik bizonyos oldal után már ellenérzést váltanak ki belőlem. Angolul és franciául is szoktam olvasni, jó érzés, amikor nem kell bosszankodni az esetleges fordítói malőrök miatt. Ami nagyon távol áll tőlem, az talán a sci-fi. Jó olvasást mindekinek! :)
Emma: A könyvekkel napi kapcsolatban állok, nemcsak az olvasás szeretete miatt, hanem a tanulmányaim miatt is. Informatikus könyvtáros mesterképzésre járok és a könyvtörténet, a régi könyvek állnak legközelebb a szívemhez. Olvasni sok mindent olvasok, legjobban a történelmi, kalandos, rejtélyekkel teli történeket szeretem. De gyakran a kezembe kerülnek szépirodalmi vagy akár ezoterikus könyvek is. A blogolás, véleménynyilvánítás nem ismertlen számomra, femininepunch.blogspot.com című oldalamon rendszeresen teszek közzé praktikus ötleteket és érdekességeket, amik feldobhatják a hétköznapokat. Örülök, hogy mostantól az olvasmányélményeimet is megoszthatom Veletek.
GyéBén: Mindig is szerettem olvasni. Mostanában nem mindig jutott rá elég idő, de ha mégis, örömmel olvastam. És mindig is örömmel fogok.
14 éves fiú vagyok, és ezért másabb témájú könyveket szeretek, mint a blog többi írója. Leggyakrabban gyermek és ifjúsági könyveket olvasok, ezek közül is főleg a kortárs szórakoztató vagy izgalmas példányokat keresem. A klasszikusokat is szeretem, bár a kötelezőket nem annyira. Néha angolul is olvasok, amennyire nyelvtudásom engedi.
indriya: Mit írjon magáról az, aki inkább a háttérben szeret lenni?
Hogy mikor szeretett bele a könyvek illatába? És hogyan?
Hogy vannak könyvek, amik napokig nyugtalanítják, és aludni is nehezen tud a gondolatoktól, érzésektől, amik olvasás után a fejében kavarognak?
Hogy imádja azokat a képeket, amik olvasás közben leperegnek a belső szeme előtt? Hogy legszívesebben megfilmesítené a történeteket (ha tudná)?
Hogy vannak könyvek, amikhez újra, meg újra visszatér, és rácsodálkozik, hogy egészen mást jelentenek már, mint korábban?
Hogy szeret írni, írogatni, beszélni, beszélgetni, véleményt cserélni?
És hogy önző módon azért (is) kezd bele a blogírásba, mert emlékszik jól: bár régebben könyvhalmok magasodtak az ágya mellett - volt, hogy párhuzamosan olvasott Esterházyt, Rejtőt, meg valami lányregényt (ez utóbbit gyorsan elfelejtette) -, egy idő után azt vette észre, hogy végérvényesen felnőtt nő lett, és egyre ritkábban csapja meg már a könyvillat.
Mert mindig vannak fontosabb dolgok, ugye.
Talán ez a naplózás ad egy kanyart az életében. Eldöntötte, ennyire nem akar még felnőni.
(Hát ennyit rólam. Beszéljenek inkább a könyvek.)
Eddig fix rovataink voltak, előre meghatározott napokon, ez most törlésre kerül. A továbbiakban könyves ajánlókról, programokról, életrajzokról, akciókról, várható megjelenésekről, adaptációkról ill. bármi olyanról olvashattok itt, aminek köze van a könyvekhez. Szeretnénk nagyon sokszínűek lenni, sok könyvre felhívni a figyelmeteket és rendszeresen jelentkezni.
Reméljük, hogy tetszeni fognak majd nektek is ezek a változások, várjuk a visszajelzéseteket és fogadjátok szeretettel az új tagokat! :o)
Frissítve: szep. 2.
Márti visszacsatlakozott hozzánk, aki a Könyvfalók indulásakor már a szerzők között volt. A bemutatkozó bejegyzését itt olvashatjátok, fogadjátok őt is szeretettel. :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése