2012. március 5., hétfő

Orsi

Köszönöm a lehetőséget, hogy Könyvfalóvá válhattam! :)
Amióta az eszemet tudom, olvasok. Kezdődött a képeskönyvekkel, amiket anyukám olvasott fel nekem, és néhány meghallgatás után magamtól mondtam a szöveget. Folytatódott a kötelezőkkel, és amikor egy-egy ilyen olvasmány alapján az író stílusa megtetszett, akkor más műveit is elolvastam. Mikszáth volt az első író, akitől sorra faltam a könyveket, és még mindig sok műve van, ami arra vár, hogy elolvassam. A másik kedvenc Agatha Christie, de csak a Poirot-történeteket szeretem tőle. Néha könnyebb műfajra váltok, illetve kortárs íróktól is szoktam olvasni, és a pszichológiai tárgyú könyvek is érdekelnek. Azt hiszem, mindenevő vagyok-és ha könyvFaló jelenleg a gyerekek miatt nem is, de betűfaló igen. :) Angolul is olvasok néha, de túlnyomórészt magyar nyelvű műveket választok.
Amikor olvasok, filmként játszódik le a történet a szemem előtt. Látom a szereplőket, a helyszín(eke)t, szinte érzem az illatokat, izgulok, örülök, kuncogok, könnyezek. A legutóbb egy több, mint 600 oldalas könyvet három nap alatt "végeztem ki", de közben esszéket gyártottam az egyetemre és a két kislányomat is elláttam. :) Nem tudtam letenni! De van olyan könyv is, amit már másodszor kezdek el, és egyszerűen nem jutok vele egyről a kettőre- talán túl hosszú a bevezetője, és ha türelmesen elolvasnám, talán egy izgalmas történet bontakozna ki. Egyszer már átrágom magam az unalmas elején!
Jelenleg két és fél éves ikerkislányaimat nevelgetem itthon, közben egyetemre járok levelezőn, na meg van egy férjem, szóval nincs túl sok időm olvasni, de egyszerűen elvonási tüneteim vannak, ha nem olvasok egy nap. Leginkább az ágyban, elalvás előtt olvasok, de kádban is szoktam. A számítógépen hosszabb írásokat nem szeretek olvasni, nekem muszáj mindent kinyomtatni, tiszta pocséklás, de nekem papír kell! :) Jelenleg el sem tudom képzelni, hogy valaha e-könyvet olvassak, de ki tudja, mit hoz a jövő! 
Amikor egyetemista voltam, illetve dolgoztam, tömegközlekedéssel jártam, és mindig volt nálam könyv vagy magazin. Én nem zenét hallgattam utazás közben, hanem olvastam. Olyankor megszűnt körülöttem minden, és pillanatok alatt eltelt az idő. Amikor izgalmas könyvem volt és váratlanul útitársam akadt, néha mérges is voltam, amiért nem tudok olvasni, pedig annyira rákészültem. :) 
Szeretném, ha a lányaink is könyvfalókká válnának (bár a férjem nem az, de mondjuk újságot, magazinokat ő is szeret olvasni), egyelőre jó úton haladunk: minden elalvás előtt tucatnyi könyvet visznek magukkal az ágyba és olvasnak. Ezen kívül én is sokat olvasok nekik, kifejezetten az ő kérésükre is, de kérés nélkül is. Ők is olyanok, mint én voltam: szivacsként szívják magukba a szavakat, mondatokat, versszakokat-minden helyzetre van egy mondóka, versszak a tarsolyukban, és szívesen elő is adják.
Időnként hajlamos vagyok túl bő lére ereszteni a mondanivalómat; kérlek, bocsássátok ezt meg nekem! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates