A lényege az, hogy minden Szerdán az egyik Könyvfaló feltesz egy kérdést, amire páran válaszolnak közülünk. Íme, az e heti:
Mit szeretsz a legjobban a könyves blogolásban?
Félcsi:
Nagyon szeretek könyves blogot vezetni, a Könyvfalókon kívül van egy saját blogom is, amit már elég régóta írok. Jó érzés az, mikor látom, hogy más is olvassa a bejegyzéseimet, még jobb, ha a véleményét is megírja. Sajnálom, hogy nem aktívabb az élet a blogon, úgy látom, hogy aki "csevegni" akar, inkább a Moly-t használja. Annak idején én úgy kezdtem el blogolni, hogy le szerettem volna írni magamnak az összes általam olvasott kötet fülszövegét. Meg is tettem, s először még nem is volt nyilvános a blog. Aztán erőt vettem magamon, és mindenki számára engedtem, hogy beleolvasson. Jöttek az első visszajelzések, és úgy érzem, hogy jól döntöttem. Most már persze másként írok, a fülszöveget nem is használom szinte soha.
Szeretem, mikor valaki olvasás kapcsán tanácsot kér, és én tudok neki segíteni, valamint az is jó érzés, ha privátba keresnek meg az olvasóim. Mostanában több ilyen eset is volt. Szerintem minden blogger szereti a visszajelzéseket, és bíztatok is erre mindenkit.
Hogy mi a legeslegjobb ebben az egész blogolásban? Hogy Makótól Jeruzsálemig bárki elolvashatja a gondolataimat, és elméletileg így egy csomó barátot szerezhetünk, valamint láthatom hónapról hónapra, hogy mennyit olvastam.
Ani:
Én is hasonlóan kezdtem, mint Félcsi: egy másik típusú oldalon gyűjtögettem az elolvasott könyveim fülszövegét és kiegészítettem egy pár mondatos véleménnyel. Jó néhány visszajelzést kaptam ott, hogy milyen jó könyvet ajánlottam vagy hogy tehetném gyakrabban is. Több, mint két éve váltottam a blogolásra, de nem bántam meg. Továbbra sincs sok kapacitásom játékokra és rendszeresen jelentkező rovatokra, de néha belefér valami egyéb is, mint pl. könyves megjelenések. Nagyon szeretem látni, milyen jó könyveket olvastam, és főként azt, ha ez másnak is inspiráció, amikor betéved a könyvtárba, könyvesboltba. Tényleg jobb lenne több csevegés az oldalra, de így belegondolva én is sok olyan blogot olvasok, amihez nem szoktam hozzászólni... Majd igyekszem ezen is változtatni. És mi is a legjobb ebben az egészben? Az, hogy gondolkodok az elolvasott könyvemen, amikor írom a posztot, és talán más is gondolkodik, amikor olvassa. Ha egyetlen embernek egyetlen jó könyvet sikerül ajánlani, akkor az már megérte :)
Adri könyvmoly:
Nekem sok blog tarkítja az utam. Így kezdjük a legelején.Elsőnek a Nők Lapja Caffén kezdtem el egy kedves kis társasággal könyvekről csevegni, ők ajánlották a Molyt. A Molyon szereztem tudomást a könyves blogokról.
Mindig ámulva olvastam a jobbnál jobb leírásokat a könyvről. Sokat olvastam, nem tartottam számon hogy mit és néha sikerült kétszer is beszereznem ugyan azt a könyvet. Így a legelőször emlegetett társasággal közösen egy blogot kezdtünk el írni. Legalább nagyjából tudtam követni az olvasmányaimat.
Jó volt, szép volt, és igencsak kezdetleges a részemről. Csak pár mondat és a fülszöveg volt a nagy leírásom.
Aztán elkezdtem a bloggerek hatására kicsit jobban oda figyelni az apróságokra, nem csak pár szót vetettem le, nem csak fülszöveget. Sokat gondolkoztam és végül úgy döntöttem, kinőttem a közös blogot.
Szerettem volna a könyv leírásokon kívül valami mást is csinálni. Így bele vágtam életem egyik legnagyobb kalandjába és készítettem egy sajátot. Azóta is folyton csinosítgatom.
Vannak rendszeres olvasóim.(Amit el sem hiszek. ). Néha egekig szökik a számlálóm, néha stagnál.
Van sok kedves író, akit időközben sikerült egy interjúra elcsípnem és olykor barátokká is váltunk közben.
Annyi pozitívumot ad az én kis blogom, hogy csoda!
Azon szerencsések közé tartozom, akiknek negatív tapasztalatuk elvétve volt csak.
Olyan jó, mikor rokonok, ismerősök is tanácsot vagy ötletet kérnek, mit olvassanak.
Vagy találkozok egy rég nem látott ismerőssel és meséli, hogy a blogom hatására elkezdett újra olvasni és tetszett neki a kritikám.
Vagy kedvenc könyvre lelt a listámról.
A családtagjaim sajnos nem szeretnek olvasni, nagy szívfájdalmam sajnos ez. De a blogom által találtam a környezetemben olyan embereket, akikkel beszélgethetek egy könyvről vagy éppen a beszerzéseimről.
Idő közben belevágtam még egy nagy dologba , az anyaságba. Imádom pici lányomat, de esténként nagyon jó egy kicsit leülni a gép elé és elbújni a blogomba. Egy kis én idő, amit erre fordíthatok.
Ide pedig egy kedves lány jóvoltából kerültem. Szeretem ezt a kis társaságot. Mindenki annyira kreatív, szuper ötletekkel.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy bátran kezdjen neki az írásnak. Néha nem jut időm rá, vagy nincs kedvem írni. De másnap átlendülök a holtponton és nem győzöm a gondolatok armadáját leírni .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése