2017. május 17., szerda

Ian Tregillis: Géplélek



Kiadó: Twister Media

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 464

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9786155631108

Fordította: Makai Péter Kristóf

Jaxnak hívnak. Ezt a nevet adták szolgatartóim. Kattogó vagyok: egy gépember, akit az alkímia hajt. A társaimból toborzott sereg hódította meg a világot – nekik köszönheti a Patinás Trón, hogy ma nincs földi hatalom, amely szembeszállhatna vele. Hűséges inas vagyok. A legelszántabb katonai gépezet. Erőm kolosszális, kitartásom nem ismer határokat. De emberi szolgatartóim akarata gúzsba köt. Rabszolga vagyok. De kiharcolom a szabadságom. A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket. A történet egyik főszereplője Jax, a mechanikus szolga, aki teremtői parancsait teljesíti, miközben felébred benne a szabadság utáni vágy. A regény másik fő alakja a francia kémfőnök Berenice Charlotte, akit olthatatlan bosszúvágy hajt a hollandok ellenében. E két karakter sorsa egy sok titokkal terhelt, érdekes és csavarokkal teli történetben és egy rendkívüli arányérzékkel és ötletességgel felépített világban fonódik össze.

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

2017-ben  jelent meg a Twister Media jóvoltából hazánkban is Ian Tregillis: Géplélek
című sci- fi regénye.

A sci-fi az angol: science fiction kifejezés rövidítése (ejtsd: szki-fi v. szci-fi). Jelentése eredetileg tudományos fantasztikus (regény)írás (a fikció jelentése: kitalálás, fantáziálás), tudományos (szép)irodalom, de magyarul a tudományos-fantasztikus (irodalom, művészet) megnevezés használatos. A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.

Azt a spekulatív formát tekintjük science fictionnek, amely (a jelenben megvalósíthatatlannak tartott) tudományos vagy pszeudotudományos (tudományosnak tűnő, de valójában nem létező) eszközökkel a lehetséges látszatát adja. Emellett spekulációit a modern tudományos világkép felismerhető vonatkozásaival s annak alapján kell megvalósítania.



A sci-fi kedvelt témái közé tartozik a civilizáció, idegen lények, ufók, időutazás, filozófia, földön kívüli élet, gépek, robotok, különleges képességek, mesterséges intelligencia, társadalmi rendszerek, technológiai szingularitás, transzhumanizmus, tudósok, illetve a tudomány felhasználása, űrrepülés.
Az irodalmi igényű alkotások bármely téma esetén erkölcsi, filozófiai kérdéseket vetnek fel a társadalom, illetve az egész emberiség jövőbeli fejlődése, alakulása szempontjából, melyek megoldásában általában kiemelt szerepe van egyes (fő)szereplők felelősségének.

A sci-finek sok típusa van: keményvonalas (hard) sci-fi, soft sci-fi, cyberpunk, steampunk, clockpunk, biopunk, dieselpunk, retro-futurizmus és egyéb szubzsánerek, időutazásos sci-fi, űropera, alternatív történelmi sci-fi és egyéb típusok.

A Géplélek című regény clockpunk típusba tartozik főleg, de kissé az egyéb sci-fi típusokon belül a disztópiába is.

A clockpunk a steampunkhoz hasonló, csupán az óramű szerű fogaskerekes berendezések dominálnak. A steampunk sok változata ismert, de legjellegzetesebben neo-viktoriánus érában játszódik, főként gőzzel működő fejlett gépek terjedtek el a villamosság helyett. Jellegzetesen megjelenő elemek benne a csavarozott, szegecselt réz vagy vas, esetleg bőr alkalmatosságok, tárgyak, továbbá a gőzgépek, léghajók.

A disztópia vagy antiutópia egy társadalom víziója, mely ellentétes az utópiával. A legtöbbször negatív jövőképet mutat. A disztópikus társadalmakban általában az életkörülmények nyomorúságosak, a szenvedés, a szegénység, az elnyomás, az erőszak, járványok és szennyeződések jellemzik.

Disztópia a kultúrában is jelen van. A különböző irodalmi művekben, vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elnyomó rendszerek uralma jellemzi, mint például az önkényuralmi vagy totalitárius rendszerek.
Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. Lois Lowry regényének főhőse).

Eddig még nem olvastam ebben a műfajban, de úgy gondoltam, itt az ideje.

A Géplélek című regény borítója és címe elég figyelemfelkeltő, érdekes és különleges egyben.

A történet több szempontból van megírva, ami a könyv végére kiadja a kerek történetet, ami tele van filozófikus gondolatokkal, ármánnyal, cselszövéssel, kémkedéssel, árulással, életszerűséggel. A történet utópikus világképet mutat be, ahol az emberek szolgái a lelketlen robotok, amik alkímia segítségével jönnek létre, de mégis a múltban játszódik az egész. A robotoknak egyforma arcszerkezetük van, egyéniséggel rendelkeznek. E hátborzongató történet egy nagyon érdekes, egyedi világot mutat be.


A könyvet köszönjük a Twister Media Kft.-nek!




(A könyv elolvasása után, a bejegyzés megírása előtt elolvastam a https://pergamenrehanytszavak.wordpress.com/2017/05/07/ian-tregillis-geplelek/  és a wikipedia.hu oldalt.)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése