Guy de Maupassant: Egy asszony élete
Mi fér bele „egy asszony életébe”? Mi történik azokkal a reményekkel,
amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép
a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon
hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról,
amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a
házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És
amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a
fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az
emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától
sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e
reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a
kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: „Látja, az élet nem olyan jó.
De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük.”
Ez a történet méltón tükrözi a 19. századot, annak vidéki életminőségét.
Bemutatja egy asszony életét, aki lánykorát zárdában töltötte, hogy
apja szavaival élve, tiszta maradjon. Majd onnét kijőve egy mesés életet
álmodott magának, amiben feleség, anya, boldog háziasszony. Ebből ugyan
kettő teljesült, na de milyen áron.. Az eleinte szerény, kedvesnek tűnő
Julien vicomt beférkőzött a család életébe, majd meghódította magának a
naiv, tapasztalatlan Jeanne-t. Jeanne ugyan hosszú idő elteltével, de
kiismerte a bárót, aki kihasználta, átverte megcsalta őt a saját
otthonában. Ennek ellenére asszonyi kötelességének eleget téve együtt
volt férjével, amiből egy kisfiú, Paul született. A kis legény anyja
szeme fénye lett, óvta még a széltől is. Legszívesebben egész nap
dédelgette volna a fiát, főleg, mert a gyermek születése után a báró
ismét durva, indulatos stílusra váltott, feleségét megvetette a gyermek
miatt, akire annyi figyelmet szentel. Majd mikor Jeanne a második
gyermeküket várta, Julien halálának hírére annyira összeomlott, hogy
elvesztette a babát. Majd mikor Paul nagyobb lett bentlakásos iskolába
küldték. A fiú túlzott babusgatásának meg is lett az eredménye, az
iskolába nem tanult, rosszalkodott, majd később utcalányokkal hált,
kifosztotta saját anyját. Majd később Paul teherbe ejtett egy utcalányt,
aki belehalt betegségébe, így a gyermek nagyanyjához Jeanne-hoz került,
Paul pedig eltemette kedvesét, majd csatlakozott anyjához. Jeanne a kis
unokája láttán menten elsírta magát, majd a szolgálója megjegyezte: Nem
olyan jó az élet, de annyira nem is rossz, mint hisszük. A főszereplő
asszony olyan szinten beletörődött a sorsába, hogy eszébe se jutott
változtatni rajta.
Összességében nem mondanám pozitív műnek ezt a könyvet, inkább
tanmese, egy olyan korból, ahol a legtöbb asszonynak csend volt a neve.
Tanmese arról, hogy ne ítéljünk első látásra, hisz lakva ismerjük ki a
másikat, és senkiről ne gondoljuk, hogy szent, mert még, akit a
legjobban szeretünk annak is lehet szégyenfoltja, amit nem tereget ki a
család, barátok előtt.
https://moly.hu/konyvek/guy-de-maupassant-egy-asszony-elete
2017. július 14., péntek
valóság
Kategóriák:
19.század,
Egy asszony élete,
könyvek,
remény,
valóság
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése