2017. augusztus 13., vasárnap

Susan Barker: Inkarnációk

Kiadó: Tarandus

Kiadva: 2017

Oldalszám: 464

Kötés: puhatáblás

ISBN: 9786155584435

Fordította: Hegedűs Péter

A ​történet főszereplője Vang, a pekingi taxisofőr, aki egy nap különös levelet talál a kocsija szélvédőjén. Nyugtalanító sorok, melyek írója mintha egyre közelebbről figyelné meg őt és a családját. Vang nyomozni kezd a titokzatos, furcsa, de felkavaró levél nyomán, amelyet továbbiak is követnek. Mindegyikből a kínai történelem egy-egy meghatározó, ám véres, szenvedélyes és intrikákkal teli korszaka tárul fel, melyben az egyéni lét már-már kilátástalannak tűnő, folytonos küzdelem. Rokon lelkek találkoznak valami ellenállhatatlan erő hatására, majd törnek egymás életére. Vangot mágnesként vonzzák ezek a több száz éves történetek, és azon kapja magát, hogy nyakig ül egy rejtélyben, melyet ki kellene bogoznia – miközben az ismeretlen leskelődő által mozgatott szálak eltéphetetlen hálója egyre jobban befonja őt is és a családját is.
Vajon mi köze lehet egy hétköznapi taxisofőrnek a kegyetlen Csia-csing császár elleni merénylethez, az ópiumháború idején ügyeskedő kisemberekhez, a maoista korszak félelemmel teli légkörében élő gimnazista lányokhoz?
Lebilincselő és torokszorító lélekutazásra hív ez a regény még az után is, hogy a végén választ kapunk a kérdéseinkre.
◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Susan Barker Kelet-Londonban nőtt fel, filozófiát és kreatív írást tanult Anglia különböző egyetemein. Első két regényét Dylan Thomas-díjra jelölték, több hazai és külföldi ösztöndíjat is elnyert, többek között a Brit Királyi Művészeti Akadémia is támogatta. Hosszabb ideig élt a híres yaddói irodalmi művésztelepen Saratoga Springsben.
Mélyen kötődik Kínához, mivel nagyapja a II. világháború elől menekült el onnan, ő maga pedig évekig élt Pekingben. Tanúja volt a mai rendszer ellentmondásosságának és az olimpiára való készülődés paranoiás, felfokozott légkörének. Érzékeny művészként, remek megfigyelőként szemlélte a város lakóit: az elnyomottakat és a kivételezetteket. Beszívta Peking szennyezett levegőjét, megismerkedett az emberi sorsokkal, a keleti orvoslással. Elvarázsolta a kínai történelem, méghozzá olyannyira, hogy hat éven át kutatott ehhez a regényhez. „Sokkal tovább tartott megírni, mint ahogy számítottam rá” – vallja be a honlapján. Angliába visszatérve „lelki archívumából” merítve dolgozott tovább, melyben minden képet és emléket megőrzött a pekingi évekből. A történelmi és a mai Kína ott vibrál, lüktet és rezonál ennek a könyvnek minden egyes lapján.

A kínai származású, de Nagy-Britanniában élő Susan Barker új sikerregénye, az Inkarnációk Kína történelmének legsötétebb időszakairól mesél. A több szálon futó, izgalmas történet az ősi időktől a császárok korán át egészen a kommunizmusig terjedően mutat be borzalmas fejezeteket az ország múltjából. A cselekmény szálait a lélekvándorlás motívuma kapcsolja össze: a szereplőket a végzet láncolta évszázadokra egymáshoz.

Ez egy nem egyszerű történet, nagyon szövevényes, izgalmas, hihetetlen eseményeket szőtt Susan Barker, jól kidolgozott karakterekkel, a sok megpróbáltatást adó események hátterében pedig ott van Kína történelme, jellegzetessége, sajátosságai. 

A könyvben megjelenő borzalmak, az erőszak, és az időnként fellépő iszonyat ellenére i elgondolkodtatott és lenyűgözött. Eredeti, különös történet.

Visszagondolva a szereplőkre, akik a szmoggal szennyezett Pekingben bolyonganak és az orrukig sem látnak, hallni lehet feszült párbeszédeiket és a mögöttük rejlő kimondatlan igazságokat. A regény 2017. április elején került a magyar könyvesboltokba, Kínában viszont valószínűleg soha nem jelenhet meg politikai tartalma és kegyetlenül őszinte narratívája miatt.
A kínai származású, de Nagy-Britanniában élő Susan Barker új sikerregénye, az Inkarnációk Kína történelmének legsötétebb időszakairól mesél. A több szálon futó, izgalmas történet az ősi időktől a császárok korán át egészen a kommunizmusig terjedően mutat be borzalmas fejezeteket az ország múltjából. A cselekmény szálait a lélekvándorlás motívuma kapcsolja össze: a szereplőket a végzet láncolta évszázadokra egymáshoz.

A regény főszereplője egy átlagos, középkorú kínai állampolgár, Vang sofőr. A történet kezdetén az olimpiára készülő szmogos Pekingben járunk, ahol a mindennapok a helyi propaganda által sulykolt üzenetek kereszttüzében zajlanak. Egy nap Vang egy különös levelet talál a taxijában, amelynek írója azt állítja, hogy már évszázadok óta a lélektársa. A sofőr ezután hosszú és rejtélyes levelekből ismeri meg előző életeit, amelyek egyben Kína történelmének is meghatározó és sötét fejezetei. A titokzatos idegen leselkedése és üzenetei szép lassan teljesen felborítják a mindennapjait, felőrlik idegrendszerét, és élete egy-kettőre darabokra hullik.

Barker több szálon futó, remekül felépített és megszerkesztett regényéből nemcsak Kína mostani helyzetéről, de a múltjáról is számos dolgot megtudhatunk. Az író öt epizódon, azaz öt elmúlt élet történetén keresztül mesél a hetedik századi Kínáról, az egyes császárok uralmának vagy rémuralmának korszakairól, például a Tang- vagy a Ming-dinasztiáról, de egy-egy epizód erejéig tanúi lehetünk a Kínai Népköztársaság borzalmainak és a Mao-Ce-tung idején kialakult káosznak is. Hegedűs Péter remek fordítása kiválóan adja vissza a regény stílusát és különleges nyelvhasználatát.

Bár az írónő Kelet-Londonban nőtt fel, öt évre Pekingbe költözött és nagyszabású kutatásokat végzett, hogy hitelesen tudja megírni az Inkarnácókat, amelyért számos elismerést is kapott. Elnyerte többek között a Folio-díjat és a Jerwood-díjat, a New York Times pedig 2015-ben az év legfigyelemreméltóbb könyvének választotta. Barkert egyébként származása köti Kínához, nagyapja a második világháború elől menekült el onnan, de ő maga már Nagy-Britanniában született. 

Bár az Inkarnációk nem történelmi regény, többnyire valós tényeken alapul, amelyeket a szerző képzelete egészített ki. Ilyen igaz történet például a tizenhat ágyas életéről szóló fejezet, amely Csia Csingnek, a Ming dinasztia tizenegyedik császárának szexuális perverzióiról, szadista hajlamairól szól. Az uralkodó rendszeresen kínozta hivatalos ágyasait, akik nem ritkán bele is haltak a nála töltött éjszakákba. A hivatalos szeretők végül megelégelték a kínzásokat, betörtek a hálószobájába, hogy megfojtsák őt. A merénylet azonban nem sikerült, mivel valaki leleplezte az összeesküvést, az asszonyokat elfogták és kegyetlen módszerekkel kivégezték. De nemcsak ennek az epizódnak, hanem a többi fejezeteknek is vannak tényeken alapuló gyökerei. Olvashatunk például a mongolok betöréséről, éhínségekről vagy a kitaszított, nyomorban élő halász népről, a tankákról. Bár a huszonegyedik században játszódó cselekményszálak rendkívül valósághűen lettek megírva, s ez a realista törekvés átszövi a történelmi epizódokat is, utóbbiak nem mentesek a fantasztikumtól és a kínai folklór hatásától sem. A szürreális elemek kissé elemelik a regénynek ezen részeit a valóságtól és az ateista, tudomány-központú kínai vezetés ellenpontját képezik.

A mindenkori Kína gyilkosságokkal és cselszövésekkel teli, hátborzongató történeteit a regényben a szereplők lelkeinek azonossága köti össze. Az Inkarnációk egyedisége ugyanis a karmikus, több életen át tartó kapcsolatok bemutatásában rejlik. Három szereplő, három lélek kerül minden megtestesülésekor ugyanabba a viszonyrendszerbe és a sors különböző variációkban ismétlődő sémáiba. Mindegy, milyen korban születnek újjá, nemtől, rangtól, rokoni kapcsolatoktól függetlenül a végzetük a szerelem, az árulás és a gyilkosság. A lelkek minden megtestesülése az író egy-egy izgalmas ötletén alapul, így az egyes epizódokban többek között boszorkányok, kasztrált eunuchok, kalózok, ágyasok, rabszolgák, prostituáltak, császárok és kommunista ifjúsági vezetők a szereplők.

Barker bebizonyította, hogy nagyon jó mesemondó és krónikás. Az idősíkokat remek érzékkel szerkesztette össze, így a feszültség mindvégig fennmarad a regény olvasása közben. Az epizódok színesek és fordulatosak, ahogy a karakterek is rendkívül összetettek, egyszerre szerethetők és kegyetlenek, hoznak jó és rossz döntéseket is. Összeségében egy elég sötét képet festett Kína múltjáról, talán nem is csoda, hogy ott nem jelenhetett meg a regény.
Barker regénye pontos korrajz napjaink Kínájáról, de jóval több is annál. A szereplők – még a rendszer haszonélvezői és támogatói is – csak fuldokolnak az őket körülvevő világban, de sem erejük, sem lehetőségük nincs kitörni a passzivitásból. A normákat kijelölő eszmerendszer egy valójában abnormális társadalomra épül rá, és ez a feszültség adja meg a többrétegű elbeszélés alaphangját. A mindentudó narrátort, akárcsak A Mester és Margaritában, itt is rendszeresen félbeszakítja egy önálló regény (illetve ez esetben inkább novellafüzér) a regényben. Az írónő ezt a kétféle hangot váltogatva tárja elénk a rendszer által “normálisnak” bélyegzett világ mögött a természetfeletti, az eltörölni kívánt történelmi múlt és az emberi psziché feneketlen kútjait, illetve az olyan stigmatizált jelenségek fortyogását a felszín alatt, mint az elmebetegség vagy a homoszexualitás.

Susan Barker nyomasztóan sötét regényvilágba kalauzol bennünket, és kíméletlenül tárja fel mind a történelem, mind a mai társadalom anomáliáit. A nyugalmunkat mindenképpen fel kell áldoznunk egy időre, ha beengedjük az életünkbe az Inkarnációkat, de cserébe olyan húsba vágó élményt kapunk, amilyenben például akkor lehetett részünk, amikor Hontalan Iván találkozott a Mesterrel az elmegyógyintézetben. Most már talán mondanom sem kell, hogy a korábban pszichiátrián önkénteskedő Barker ezt a bulgakovi elemet sem hagyhatta ki. De hogy ki találkozik kivel az Inkarnációk elmegyógyintézetében? Ez már inkább derüljön ki a regényből…


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése